Amikor gyerek voltam iszonyatosan sokat rosszalkodtam. Nagyon sokszor kerültem bajba sajnos. A szüleim nem győztek mentegetni és folyamatosan büntetésben voltam, mert mindig kitaláltam valami rosszaságot, valami csínytevést, aminek hatására bizony nem csak szidalmazást kaptam, hiszen az már az én esetemben nem sokat ért. Iszonyatosan rossz gyereknek számítottam, még akkor is, hogy ha az osztálytársaim sem voltak éppen minta fiúk. Persze ebből kifolyólag senki sem gondolta volna, hogy egyszer majd a sütemények világában találom meg önmagam cukrászként. Még én sem.
Amikor a nagymamám elkezdett gyerekként tanítgatni, akkor már érezhettem volna, hogy bizony nem csak leköt a sütés, hanem iszonyatosan jó hatással is van rám, hiszen annyira nyugodt, mint abban az időszakban voltam egész kamaszkoromban nem voltam többé. Sajnos a nagymamám aztán betegeskedni kezdett és nem, hogy sütni nem volt már ereje és energiája tanítani engem, de fel se nagyon tudott sajnos kelni. Talán ez volt az a nehezen feldolgozható dolog számomra, ami miatt a rosszalkodás vette úrrá magát a gyerekkoromon.
Azóta már azért sokat változtam, egyre tudatosabban kezelem az életem nehéz helyzeteit, és hát azt mondhatom, hogy a sütemények világába is visszatértem, hiszen cukrászként abban lelem örömöm, hogy a nagyi régi receptjeit modern formában varázsolom újjá. Most pedig már azt is elmondhatom, hogy van kis cukrászdám, és egyre többen rendelnek a kávézókba tőlem a környéken, ezért egy kis weboldalt is kialakítottunk, amire a tökéletes ételfotózás segítségével nem csak szép, hanem nagyon élethű képeket tettünk az oldalra, hiszen a Fotoda csapata tényleg tökéletes munkát végzett, így pedig egyre többen és többen rendelnek tőlem.